A nyomtatott könyvek megjelenésével és elterjedésével egy időben, a tudományok is nagy fejlődésnek indultak. A tudósok ugyanis többé nem voltak annyira elszigetelve egymástól, tanulhattak egymás munkájából, vagy dolgozhattak tovább egy-egy kutatáson. Meglepő módon, szinte csak a nyomda volt az egyetlen dolog, ami majd háromszáz éven keresztül szinte semmit sem fejlődött. Egészen az ipari forradalomig szinte ugyanazt a technológiát alkalmazták a könyvnyomtatás területén, amit annak idején Gutenberg megalkotott.
Az ipari forradalom és főleg a gőzgép feltalálása azonban meghozta a rég várt fejlődést a nyomda technológiájában is. Az emberi erő hajtotta sajtópréseket felváltották a gőzgép meghajtású prések, amelyek a nyomtatás sebességét még inkább megnövelték. Ennek ugyanakkor negatív következményei is voltak, mert már nem volt szükség annyi emberre a prések kezeléshez, ezért sok embert elbocsájtottak a nyomda tulajdonosai. A nagy nyomtatási sebesség már lehetővé tette a napilapok gyártását is.